Tudatos táplálkozás 2. rész

Hoztam két nagyon divatos diétát, amikről úgy vélem, érdemes pár szóban beszélni.

Paleolit/paleo diéta:

Az ismert paleo jelmondat szerint az ősember által került élelmiszerek a mai kor embere számára sem ajánlottak. Ez az állítás az utóbbi években felülíródott, hiszen az ősember óta nemcsak a táplálkozás, de az életmód is változott. Az egyik legszembetűnőbb változás a fizikai aktivitáson alapszik. (Beals, 2016) A kor embere nap, mint nap vadászott és az életéért harcolt, míg az OTÁP 2014-es adatai szerint a magyar lakosság átlag 5 órát tölt üléssel, maximum 7000 lépést tesz meg egy nap és mindössze 10 percet tölt sportolással. Ezen kívül három felnőttből legalább kettő túlsúlyos, vagy elhízott. (Erdei, Kovács Md Phd, Bakacs, & Martos, 2017)

A paleó diéta egyik alapköveként szerepel az is, hogy hatására elkerülhetjük az idült betegségeket, ahogy az ősember sem szenvedett ezekben. Ezt azonban egy Thompson által végzett kutatás megcáfolta. 4 különböző földrajzi helységből, mintegy 137 múmiát vizsgáltak meg. 34%-nál voltak kimutathatók az érelmeszesedés jelei. (Thompson et al., 2013) Az étrendet követők körében igazolt, hogy 2. típusú cukorbetegségben szenvedők testösszetételét vizsgálva csökkent a zsírtömegük, emellett fejlődött az inzulin érzékenységük. (Otten et al., 2017) Az elhízottakon és anyagcserezavarban szenvedőkön kívül azonban nem született bizonyíték, ami azt igazolná, hogy egy alacsonyabb szénhidrát bevitel (45%), magasabb fehérje (35%) bevitel mellett bármiféle előnnyel járna. (Boers et al., 2014) Ezen felül az viszont bizonyított, hogy a sportolók körében teljesítménybéli romlást okozott a fent említett arányok tartása hosszú távon. Főként az állóképességi sportot űzők körében. (Burke, Hawley, Wong, & Jeukendrup, 2011)

Időszakos böjt/Intermittent fasting:

Az időszakos böjt bizonyítottan pozitív hatást fejt ki az elhízottak egészségi állapotára, a testsúly csökkenésében, a vércukorszint csökkenésében, a vérzsírszint normalizálásában. Csökkenti a gyulladáskeltő folyamatokat a szervezetben, rákmegelőző hatása is ismert. (Patterson et al., 2015) (Cabo & Mattson, 2019)

Emellett viszont egy saját tanulmányt is végeztem, amelyben összesen 20 személy táplálkozási naplóját vizsgáltam, közülük öten időszakos böjtöt folytattak. A vizsgált egyének naplója alapján nagyon szembetűnő volt, hogy persze pontosan tartották az általuk választott 16:8 arányú böjtöt (16 óra éhezést, 8 órányi étkezési ablak követ), viszont nem figyeltek a táplálék milyenségére, mennyiségére, csupán az időkorlátra. 

Ebből levonható volt a következtetés, hogy sem testsúlycsökkenés területén, sem egészségügyi vonatkozásban nem minősült pozitívnak hosszú távon a diétájuk. (Divatdiéták és teljesítmény alakulása a Crossfitben, 2021).

Úgy vélem önmagában nem érdemes ráhúznunk sablonokat sem élelmiszerekre, sem diétákra, ahogy emberekre, vagy élethelyzetekre sem. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha 2022-ben egy picit tudatosabban közelítjük meg a mindennapjainkat, már sokat tehetünk vele mind az egészségünk, hangulatunk, mindennapjaink számára, ha közelebb szeretnénk kerülni egy esetleges életmódváltáshoz.

Hogy miért és hogyan érdemes életmód változtatásokba belekezdeni, arról a következő bejegyzésben fogok írni.